Vissza a rendeletekhez

20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet

az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről

 A 2009.07.03. óta hatályos szöveg

 

­Az egészségügyről szóló ­1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés­df)­ és ­ga)­ alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, ­az egészségügyi miniszter­ feladat- és hatásköréről szóló ­161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §­a)­ pontjában meghatározott feladatkörben eljárva az alábbiakat rendelem el:

­1. §  ­ E rendelet hatálya kiterjed

­a) ­ a Magyar Köztársaság területén működő egészségügyi szolgáltatókra és

­b) ­ az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (a továbbiakban: ÁNTSZ).

­Értelmező rendelkezések

­2. §  ­ E rendelet alkalmazásában

­a) ­ egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés:­ a betegnél, az egészségügyi dolgozónál, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személynél (például önkéntes segítő, látogató) az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzés;

­b) ­ infekciókontroll:­ az egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek kialakulásában szerepet játszó

­tényezők ismeretén, elemzésén alapuló fertőzések megelőzésére irányuló intervenciós tevékenység;

­c) ­ surveillance:­ olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján validált kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé;

­d) ­ célzott surveillance:­ egy-egy meghatározott fertőzés, rizikótényező, kórokozó, antibiotikum érzékenység/rezisztencia, profilaktikus vagy terápiás célú gyógyszer felhasználás monitorozására irányuló tevékenység;

­e) ­ nosocomialis (kórházi) fertőzés:­ azon egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés, melyet a beteg, az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatba kerülő más személy a fekvőbeteg-szakellátás során szerez és amely az intézményi felvételkor lappangó formában sem volt jelen;

­f) ­ nosocomialis surveillance:­ a nosocomialis fertőzések megjelenésére, gyakoriságára és részletes vizsgálatára irányuló, illetve a fertőzések kialakulásának kockázati tényezőire vonatkozó surveillance;

­g) ­ mikrobiológiai surveillance:­ mikrobiológiai tenyésztési eredményeken alapuló, a nosocomialis fertőzések felderítésére irányuló célzott surveillance;

­h) ­ antibiotikum rezisztencia surveillance:­ a kórokozók antibiotikum érzékenység/rezisztencia változásaira irányuló, célzott surveillance;

­i) ­ antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-e:­ az egészségügyi intézmény által felhasznált antimikróbás szerek fogyasztására és megfelelő felhasználására irányuló célzott surveillance;

­j) ­ antibiotikum politika:­ a fertőzések megelőzésére és gyógyítására alkalmazott antibiotikumok ésszerű és költséghatékony felhasználásának tervezése, elemzése, ellenőrzése, illetve az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása és terjedése ellen alkalmazott módszerek összessége;

­k) ­ Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság:­ az infekciókontroll tevékenységet – beleértve az antibiotikumok alkalmazásának területét is – irányító és felügyelő multi-diszciplináris bizottság;

­l) ­ izoláció:­ a fertőzés terjedését megakadályozó eljárások, illetve szabályok összessége;

­m) ­ fertőtlenítés:­ a fertőzés terjedését megakadályozó azon eljárás, mely során a környezetbe (felületek, eszközök, tárgyak, kéz, bőr stb.) kikerült, fertőzések kialakulásában szerepet játszó kórokozók számának csökkentése (szanációja) vagy kiirtása történik különböző módszerekkel (fizikai, kémiai);

­n) ­ steril anyag-eszköz ellátás:­ az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során sterilen alkalmazandó orvostechnikai eszközök biztosításának rendszere, beleértve a vonatkozó honosított harmonizált szabványok és irányelvek alapján, a felhasználás helyén végzett sterilanyag/eszköz előállítást is;

­o) ­ járványügyi intézkedés:­ az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelének, szóródásának (járvány, járványveszély) megakadályozását célzó kötelezés;

­p) ­ környezeti infekciókontroll:­ az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése az egészségügyi intézmény mikrokörnyezetéből (levegő, víz, felületek) eredő rizikótényezők csökkentése révén.

­Az infekciókontroll tartalma

­3. §  

­(1) ­ Az infekciókontroll tevékenység az alábbiakat foglalja magában:

­a) ­ surveillance:

aa) ­nosocomialis surveillance,

ab) ­mikrobiológiai surveillance,

ac) ­antibiotikum rezisztencia surveillance,

ad) ­antimikrobiális szerek felhasználásának és hasznosításának surveillance-e;

­b) ­ az egészségügyi ellátás folyamatainak – fertőzés kialakulása szempontjából történő – elemzése, a kockázati tényezők meghatározása, a kockázatok minimalizálására irányuló helyi szabályozás kialakítása, bevezetése, valamint a végrehajtás ellenőrzése;

­c) ­ megelőző tevékenység:

ca) ­az ­a)­ és ­b)­ pontban leírt tevékenységek adatainak elemzése alapján helyi fertőzés-megelőzési stratégiák kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete,

cb) ­a megelőző óvintézkedések és az izoláció szabályainak kidolgozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete,

cc) ­környezeti infekciókontroll,

cd) ­a fertőtlenítés folyamatainak szabályozása, a megvalósítás monitorozása és felügyelete,

ce) ­a steril anyag-eszköz ellátás módjának, folyamatainak szabályozása, a végrehajtás felügyelete,

cf) ­a külön jogszabály szerint egészségügyi kártevőnek minősülő rovarok és rágcsálók elleni védekezés felügyelete;

­d) ­ a külön jogszabály szerint bejelentendő fertőző megbetegedések és a szolgáltatónál felderített sporadikus nosocomialis fertőzések regisztrálása, a szolgáltatónál felderített egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések járványügyi kivizsgálása, a szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete;

­e) ­ a halmozottan előforduló fertőzések kivizsgálása, a járványok megelőzése/felszámolása, szükséges járványügyi intézkedések megtétele, végrehajtásának felügyelete;

­f) ­ közreműködés a helyi antibiotikum politika kialakításában az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásának megelőzése érdekében;

­g) ­ az egészségügyi dolgozók fertőzéseinek megelőzésére irányuló tevékenységek szabályozása, a végrehajtás ellenőrzése;

­h) ­ a katasztrófa-, illetve pandémiás tervek kidolgozásában való részvétel;

­i) ­ az egészségügyi dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos tervszerű képzése, továbbképzése;

­j) ­ az ­a)­-­g)­ pontban leírt tevékenységeket tartalmazó infekciókontroll terv elkészítése.

­(2) ­ Az ­(1) bekezdés­c)­ és ­i)­ pontjában fogalt tevékenységek végrehajtását az egészségügyi szolgáltató szervezeti egységenként évente legalább egy alkalommal megvizsgálja és ezt dokumentálja.

­Az egészségügyi szolgáltató feladatai

­4. §  

­(1) ­ Az egészségügyi szolgáltató az e rendelet ­Mellékletében­ meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával – az ellátás szintjének megfelelő – infekciókontroll tevékenységet folytat.

­(2) ­ Az infekciókontroll tevékenység minimumtartalmát – ellátási szintenként – e rendelet ­Melléklete­ tartalmazza. Az alapellátás, a járóbeteg-szakellátás, valamint a szervezett otthonápolás keretében végzett egészségügyi ellátásra vonatkozó infekciókontroll-minimumokat a ­Melléklet­ 1., a járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetre vonatkozó minimumokat a ­Melléklet­ 2., a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóra vonatkozó minimumokat a ­Melléklet­ 3. pontja tartalmazza.

­(3) ­ Az e rendelet Mellékletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétét az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedély kiadásakor annak feltételeként és az egészségügyi szolgáltató működése során folyamatosan biztosítani kell.

­5. §  ­ Az egészségügyi szolgáltató az infekciókontroll tevékenységet az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által kiadott, a ­14. § (1) bekezdés­e)­ pontja szerinti módszertani levelek és ­az egészségügyi miniszter által kiadott­ szakmai irányelvek figyelembevételével folytatja.

­6. §  

­(1) ­ Az infekciókontroll az egészségügyi szolgáltató belső minőségügyi rendszerének a része.

­(2) ­ Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre vonatkozó, valamint az infekciókontroll területén képezhető egyéb indikátorokat a ­Melléklet­ 3. pont ­a)-b)­ alpontjában a vezetőre meghatározott képesítéssel rendelkező, az egészségügyi szolgáltatónál az infekciókontroll tevékenység irányítását végző szakember képzi és azokat a minőségügyi rendszerbe szolgáltatja.

­7. §  ­ A ­Melléklet­ 2. és 3. pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében az infekciókontroll szervezeti felépítését és működését – a ­Mellékletben­ előírt tevékenységeknek megfelelően – az Infekciókontroll Kézikönyv tartalmazza, melyet legalább kétévente felül kell vizsgálni.

­A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató feladatai

­8. §  

­(1) ­ A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak 400 ágy felett kórházhigiénés önálló szervezeti egységet kell működtetnie az infekciókontroll tevékenység végzésére. A kórházhigiénés szervezeti egység vezetésével a ­Melléklet­ 3.­,­ pont ­a)-b)­ alpontjában a vezetőre meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakember bízható meg.

­(2) ­ Az egészségügyi szolgáltató sterilanyag- és eszköz előállításának, illetve ellátásának szakmai felügyeletét a kórházhigiénés szervezeti egység vezetője látja el.

­9. §  ­ A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató – a ­8. § (1) bekezdése­ szerinti egészségügyi szolgáltatók esetében a kórházhigiénés szervezeti egységen keresztül ­a)­ a külön jogszabályban foglaltak szerint adatokat szolgáltat a ­14. § (1) bekezdés­a)­ pontja szerinti, országos surveillance adatbázisba [Epidemiológiai Felügyeleti Rendszer – Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer (a továbbiakban: EFRIR NNSR) ];

­b) ­ éves jelentést készít a ­3. § (1) bekezdése­ szerinti infekciókontroll tevékenységéről az országos tisztifőorvos által kiadott szempontok szerint és azt az ÁNTSZ illetékes regionális intézetének a tárgyévet követő év február 20-ig megküldi. Az éves jelentés tartalmazza az egészségügyi szolgáltatónál működő, ­10. §­ szerinti Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: HAB) éves tevékenységére vonatkozó összesített beszámolót is.

­10. §  

­(1) ­ A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak ágyszámtól függetlenül KAB-ot kell működtetnie.

­(2) ­ Az IIAB az intézmény vezetésének javaslattételi, véleményezési joggal rendelkező szakmai tanácsadó testülete.

­(3) ­ Az IIAB elnöke az orvosigazgató, titkára az infekciókontroll tevékenységet irányító szakember, tagja az ápolási igazgató, infektológus vagy fertőző betegségek szakorvosa, orvosi mikrobiológus, gyógyszerész és a klinikusok képviselője. Az IIAB elnökét, titkárát és tagjait a feladatok ellátásával az intézmény vezetője bízza meg.

­(4) ­ Az IIAB évente legalább két alkalommal ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik. Az IIAB működését az első ülésén elfogadott ügyrendben szabályozza.

­Az egészségügyi hatóság feladatai

­11. §  

­(1) ­ Az egészségügyi szolgáltatók e rendelet szerinti infekciókontrollal kapcsolatos kötelezettségeit, a ­Melléklet­ szerinti infekciókontroll-minimumok biztosítását és működését az ÁNTSZ – külön jogszabályok szerint – engedélyezési jogkörében érvényesíti, illetve szakfelügyelői új-tán rendszeresen ellenőrzi.

­(2) ­ Az ÁNTSZ külön jogszabályok szerinti illetékes intézete az ­(1) bekezdés­ szerinti tevékenysége alapján szükség esetén intézkedik vagy szakmai javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

­(3) ­ Az ÁNTSZ egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes regionális intézete a ­9. §­b)­ pontja szerinti éves jelentések alapján elkészíti a regionális infekciókontroll-jelentést, melyet a tárgyévet követő március 15-ig megküld az országos tisztifőorvos részére. A regionális infekciókontroll-jelentés tartalmazza a ­12. §­ szerinti, illetékes Regionális Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: RIAB) éves működéséről szóló összesítést is.

­12. §  

­(1) ­ Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése regionális és országos stratégiájának kidolgozása érdekében regionális és országos szinten Infekció-kontroli és Antibiotikum Bizottság működik.

­(2) ­ A RIAB-ot a regionális tisztifőorvos működteti.

­(3) ­ A RIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésen elfogadott ügyrend szerint működik. A RIAB elnöke a regionális tisztifőorvos, titkára a regionális tisztifőorvos javaslata alapján az ügyrendben meghatározott személy. A RIAB tagja a regionális tisztifőgyógyszerész, a regionális egészségbiztosítási pénztár vezetője, a regionális mikrobiológiai szakfelügyelő, a regionális infektológiai szakfelügyelő és a regionális kórházhigiénés szakfelügyelő.

­(4) ­ A RIAB feladatai az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése regionális stratégiájának, akciótervének – beleértve a regionális antibiotikum politikát is – kialakítása és eredményeinek elemzése.

­(5) ­ A RIAB tevékenységét az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság (a továbbiakban: OIAB) szakmai irányításával végzi.

­13. §  

­(1) ­ Az OIAB-ot az országos tisztifőorvos működteti.

­(2) ­ Az OIAB tanácsadó testület, amely az alakuló ülésén elfogadott ügyrend szerint működik. Az OIAB elnöke az országos tisztifőorvos, titkára az országos tisztifőorvos javaslatára az ügyrendben meghatározott személy. Az OIAB tagja az OEK főigazgatója, az országos tisztifőgyógyszerész, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, az országos mikrobiológiai szakfelügyelő főorvos, az országos infektológiai szakfelügyelő főorvos, a háziorvosi ellátás szakfelügyelő főorvosa, a Mikrobiológiai Szakmai Kollégium elnöke, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke, az Egészségügyi Minisztérium képviselője, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv képviselője, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Szolgálat képviselője.

­(3) ­ Az OIAB feladata az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése országos stratégiájának, akciótervének – beleértve az országos antibiotikum politikát is – kialakítása a ­14. § (1) bekezdés­a)­-­b)­ pontja szerinti adatbázisok felhasználásával és eredményeinek elemzése. Az OIAB éves tervet készít, évente elvégzi a terv végrehajtásának értékelését és az eredményekről jelentést készít az Egészségügyi Minisztérium részére a tárgyévet követő április 15-ig.

­14. §  

­(1) ­ Az OEK

­a) ­ működteti az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések és kórokozóik monitorozására szolgáló országos adatbázist (EFRIRNNSR),

­b) ­ működteti az országos mikrobiológiai adatbázist (Nemzeti Bakterológiai Surveillance),

­c) ­ az ­a)­-­b)­ pontban foglalt adatbázisok alapján végzi a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségét,

­d) ­ kidolgozza az infekciókontrollal kapcsolatos standardokra és indikátorokra vonatkozó ajánlást,

­e) ­ az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről módszertani leveleket dolgoz ki, amelyeket

­a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétesz.

­(2) ­ Az ­(1) bekezdés­a)­-­b)­ pontja szerinti adatbázisok eredményeit az OEK éves rendszerességgel a tárgyévet követő június 1-jéig hivatalos kiadványában és honlapján közzéteszi.

­Záró és átmeneti rendelkezések

­15. §  

­(1) ­ Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

­(2) ­ A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók a ­Melléklet­ 3. pontjában foglalt követelményeknek 2010. január 1-jétől kötelesek megfelelni.

­(3) ­ A ­Melléklet­ 1. és 2. pontja szerinti szolgáltatók az ott meghatározott feltételeknek 2010. július 1-jétől kötelesek megfelelni.

­(4) ­ A ­7. §­ szerinti Infekciókontroll Kézikönyvet a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 2010. január 1-jéig, a ­Melléklet­ 2. pontja szerinti járóbeteg-szakellátást nyújtó önálló rendelőintézetek 2010. július 1-jéig készítik el.

­(5) ­ A ­8. §­ szerinti kórházhigiénés szervezeti egységet a fekvőbeteg-szolgáltatók 2010. július 1-jéig hozzák létre.

­(6) ­ A ­10. §­ szerinti IIAB-ok és a ­12. §­ szerinti RIAB-ok 2010. január 1-jéig megkezdik működésüket.

­(7) ­ A ­13. §­ szerinti OIAB alakuló ülését e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kell összehívni.

­(8) ­ Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

­a) ­ az Európai Parlament és a Tanács ­2119/98/EK határozata­ (1998. szeptember 24.) a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról;

­b) ­ a Tanács 2002/77/EC ajánlása (2001. november 15.) az antimikrobiális szerek körültekintő használatáról az embergyógyászatban.

­Dr. Székely Tamás s. k.,

­egészségügyi miniszter

­Melléklet a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelethez

­1. Alaüellátás. járóbeteg-szakrendelés, szervezett formájú otthonápolás

 

­	­Alapellátás ­ Járóbeteg-szakrendelés ­ Szervezett formájú otthonápolás	­Képesítési követelmények ­  Egyéb követelmények
­Személyi feltételek:	­1 fő kijelölt szakdolgozó	­egészségügyi szakképesítés
­Tárgyi feltételek:	­-	­-
­Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:	­- Surveillance­: ­3. § (1) bekezdés­aa)­ és ­d)­ pontja – megelőző tevékenység: ­3. § (1) bekezdés­c)­ és ­g)­ pontja szerinti tevékenység – képzés: ­3. § (1) bekezdés­i)­ pontja	­

 

­2. Járóbeteg-szakellátás – önálló rendelőintézet

 

­	­Járóbeteg-ellátás ­ Önálló rendelőintézet	­Képesítési követelmények ­ Egyéb követelmények
­Személyi feltételek:	­1 fő kijelölt szakdolgozó	­epidemiológiai szakápoló vagy diplomás ápoló
	­1 fő népegészségügyi ellenőr folyamatosan (részállásban is betölthető)	­egészségügyi főiskola közegészségtan ­ járványtan szak, közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy egészségügyi főiskola népegészségügyi prevenció szak, népegészségügyi ellenőr

 

 

­	­Járóbeteg-ellátás ­ Önálló rendelőintézet	­Képesítési követelmények ­ Egyéb követelmények
­Tárgyi feltételek:	­EFRIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása	­
­Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:	­- surveillance­: ­3. § (1) bekezdés­aa)­ és ­ad)­,­ valamint ­b)­ pont szerinti tevékenység – megelőző tevékenység: ­3. § (1) bekezdés­c)­ és ­g)­ pontja, valamint a ­3. § (2) bekezdése­ szerinti tevékenység – képzés: ­3. § (1) bekezdés­i)­ pontja	­

 

­1 Csak szervezett otthonápolási tevékenység esetén. 2 Csak egynapos sebészeti ellátás biztosítása esetén.

­3. Fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók

­a)­ valamennyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, kivéve a ­b)­ pont szerinti egészségügyi szolgáltatókat

 

­	­Fekvőbeteg-ellátás	­Képesítési követelmények ­  Egyéb követelmények
­Személyi feltételek: ­ Vezető: ­Munkatárs:	­1 fő kórházi epidemiológus folyamatosan, részállásban is betölthető	­- közegészségtan-járványtan szakorvos vagy – megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos vagy – kórházhigiénikus és infekciókontroll szakember oklevéllel rendelkező szakorvos
	­1 fő infektológus (az infekciókontroll feladatok ellátására), részállásban is betölthető	­infektológus szakorvos vagy fertőző betegségek szakorvosa
	­1 fő népegészségügyi ellenőr folyamatosan, de 500 ágy alatt részállásban is betölthető	­egészségügyi főiskola közegészségtan-járványtan szak, közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy egészségügyi főiskola népegészségügyi prevenció szak, népegészségügyi ellenőr
	­2 fő főállású infekciókontroll nővér	­epidemiológiai szakápoló
­Tárgyi feltételek:	­iroda helyiség telefonnal, EFRIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internetkapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása	­az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVTI. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van
­Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:	­- éves infekciókontroll program terv szerint a ­3. § (1)­ és ­(2) bekezdésében­ részletezett tevékenységek­- EFRIRNNSR-kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás	­

 ­b)­ azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek működési engedélye az általa végezhető szakmák között tartalmazza az alábbi egészségügyi szakmakód valamelyikét az ellátás progresszivitási szintjének figyelembevételével: 0502 szakmakód: intenzív neonatológiai osztály (PIC II.), perinatalis (neonatalis) intenzív centrum (PIC III.), 1502 szakmakód: intenzív terápia II. vagy III. ellátási szint, 0200 szakmakód: sebészet III. ellátási szint.

­3 Amennyiben a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a mikrobiológiai laborhátteret közreműködő által biztosítja, úgy a közreműködő egészségügyi szolgáltató végzi a ­3. § (1) bekezdés­ab)­ és ­ac)­ alpontjában előírtakat.

 

­	­Fekvőbeteg-ellátás	­Képesítési követelmények ­ Egyéb követelmények
­Személyi feltételek: ­ Vezető: ­Munkatárs:	­1 fő főállású kórházi epidemiológus	­- közegészségtan-járványtan szakorvos vagy – megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos vagy – kórházhigiénikus és infekciókontroll szakember oklevéllel rendelkező szakorvos
	­1 fő infektológus (az infekciókontroll feladatok ellátására), részállásban is betölthető	­infektológus szakorvos vagy fertőző betegségek szakorvosa
	­3 fő főállású infekciókontroll nővér	­epidemiológiai szakápoló
	­1 fő népegészségügyi ellenőr folyamatosan, részállásban is betölthető	­egészségügyi főiskola közegészségtan-járványtan szak, közegészségügyi-járványügyi ellenőr vagy egészségügyi főiskola népegészségügyi prevenció szak, népegészségügyi ellenőr
­Tárgyi feltételek	­iroda helyiség telefonnal, EFRIR NNSR-be történő online adatszolgáltatáshoz internet kapcsolat és a szoftver futtatására alkalmas számítógép biztosítása	­az Eüak.-ban foglalt célok érdekében és a szükséges mértékben betekintési jog a kórházi beteg adatbázisba és a mikrobiológiai leletekbe, ha az külön van
­Infekciókontroll minimálisan foglalja magába:	­- éves infekciókontroll program terv szerint a ­3. § (1)­ és ­(2) bekezdésében­ részletezett tevékenységek­, mely tartalmazzon legalább 2 hat hónapos cél surveillance programot az EFRIR NNSR önkéntes moduljaiból ­- EFRIR NNSR-kötelező jelentés alrendszerbe történő adatszolgáltatás	­

 

­4 Amennyiben a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a mikrobiológiai laborhátteret közreműködő által biztosítja, úgy a közreműködő egészségügyi szolgáltató végzi a ­3. § (1) bekezdés­ab)­ és ­ac)­ alpontjában előírtakat.