A Kormány 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelete az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól
(Kivonat)
A jogszabály szigorúan meghatározza az intézeten kívüli szülés feltételeit, az abban közreműködő személyek képesítési feltételeit, illetőleg az egészségügyi szolgáltatókra meghatározott kötelezettségeket ró. Fontos, hogy komplikáció esetén mindig legyen egy háttérkórház, ahol a várandós nő és az újszülött megfelelő ellátásban részesülhet, e tekintetben a felelős személy nagy szerepet játszik. Az intézeten kívüli szülés szándékáról tudnia kell a háttérkórháznak, a védőnőnek és a házi gyermekorvosnak is.
A kormányrendelet meghatározza az ellátás és a háttérkórház fogalmát. Az ellátás olyan egészségügyi szolgáltatást jelent, amelynek keretében a várandós nő a szülészeti és újszülött-ellátást előzetes választása alapján, előre tervezett módon, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott fekvőbeteg-szakellátás keretein kívül veszi igénybe. A háttérkórház pedig olyan szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó, az Egészségügyi Alapból finanszírozott egészségügyi intézmény, ahová az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött az ellátás választott helyszínéről 20 percen belül beszállítható. Ebből következik, hogy az ellátás csak olyan helyen történhet, ahonnan az ellátást igénybe vevő nő és az újszülött húsz percen belül a háttérkórházba szállítható.
A jogszabály szigorú feltételekhez köti azt, hogy mely egészségügyi szolgáltató nyújthat a kormányrendeletben meghatározott ellátást:
- működési engedély (Országos Tisztifőorvosi Hivatal adja ki) és érvényes felelősségbiztosítás szükséges
- a szülészeti eseményben közreműködő csak meghatározott személy lehet, így:
• szülész-nőgyógyász szakorvos, vagy
• szakképzett szülésznő és legalább kétéves szülőszobai szakmai gyakorlattal rendelkezik // legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint igazolható módon legalább 50 szülést levezetett
- a fentiekben meghatározott közreműködő személy jelenlétét az egészségügyi szolgáltatónak kell biztosítania
- az ellátás keretében az egészségügyi szolgáltatónak neonatológus vagy legalább két éves neonatológiai gyakorlattal rendelkező csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos jelenlétét biztosítani kell
- az ellátás keretében a várandós anya egészségügyi szolgáltatót és felelős személyt választ, az egészségügyi szolgáltató pedig helyettes felelős személyt jelöl ki; a jogszabály egyébként a felelős személy vonatkozásában is meghatározott képesítési követelményeket ír elő (3. § (2))
- az ellátásra vonatkozóan a várandós nő és az egészségügyi szolgáltató megbízási szerződést köt
Az ellátás igénybevételének egészségügyi feltételeit és az azt kizáró okokat a Kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza.
A szülő nő, valamint az újszülött háttérkórházba történő szállításának indikációit a 2. melléklet tartalmazza.
Az ellátáshoz szükséges tárgyi, illetőleg higiénés feltételeket a 3. melléklet tartalmazza. Amennyiben a mellékletben foglalt feltételek nem teljesülnek, a felelős személy egészségügyi intézményt javasol az ellátás igénybevétele helyett. A felelős személy egyébként fontos kontroll szereppel rendelkezik, mintegy elősegíti a jogszabályban foglaltak teljesülését azzal, hogy ellenőrzi például a higiénés feltételek meglétét, fontos feladata még a várandós nő tájékoztatása az ellátás igénybevételének feltételei és kizáró okai tekintetében. Rh-negatív vércsoportú anya esetében további kötelezettségei vannak a jogszabály 9. § (6) bekezdése alapján.
Az ellátás igénybevételéről a várandós nő a terhesség betöltött 36. hetéig dönthet a jogszabály 4. mellékletében meghatározott adatlap kitöltésével, a felelős személy közreműködik az adatlap kitöltésében, valamint az adatlapot eljuttatja az egészségügyi szolgáltató részére. Az adatlapot egyébként négy példányban kell kitölteni, az egyik példány elküldésével értesíteni kell a területileg illetékes védőnőt, valamint a házi gyermekorvost is a kitöltést követő 3 napon belül.
A felelős személy a szülés megtörténtéről a védőnőt és – az anya nyilatkozata alapján – a házi gyermekorvost legkésőbb 72 órán belül telefonon vagy elektronikus úton értesíti. Az újszülött első gyermekgyógyászati vizsgálatát gyermekgyógyász végzi el a szülést követő 24 órán belül. A szülés befejezését követő 3 órán keresztül az anya és az újszülött felügyeletét a felelős személynek kell ellátnia. Az újszülött ellátását a születést követő negyedik naptól a házi gyermekorvos veszi át. Így a házi gyermekorvos feladata az ún. BCG-védőoltás beadása is.
Az egészségügyi szolgáltató kötelezettsége a szülési napló vezetése, amely tartalmazza:
- az adott évben a közreműködésével lezajlott szülések sorszámát, időpontját, helyét
- a várandós anya személyazonosító adatait,
- a felelős személy nevét
- az ellátás során megállapított diagnózisokat és az elvégzett beavatkozásokat
- továbbá az újszülött nevét, nemét, testsúlyát, testhosszát és egészségi állapotát.
A jogszabály egyébként egyéb adminisztratív kötelezettségeket is megállapít, így például a jogszabály 5. mellékletét képező vizsgálati lap részletesen tartalmazza az újszülöttel kapcsolatos egészségügyi eseményeket. Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező jogszabályban meghatározott élveszületési lap kitöltéséről és az anyakönyvvezetőnek történő megküldéséről, valamint az ellátással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentési kötelezettség teljesítéséről.
A kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy az ellátás akkor sem minősül finanszírozott esetnek, ha az anya egyébként az egészségbiztosítás keretében jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ez természetesen nem vonatkozik a gyermekorvosi, védőnői, továbbá a háttérkórház, szülészeti és újszülött-ellátást nyújtó fekvőbeteg gyógyintézet által biztosított egészségügyi szolgáltatásra, a mentésre és a laboratóriumi vizsgálatokra, tehát ezek továbbra is finanszírozottak.
A rendelet 2011. április 1-től lép hatályba.